Tanulói beszámoló
A 2022/2023-as tanévben, május 3-4-5. között, a nyertes HAT-KP-1-2022-1-001460 azonosító számú Határtalanul! Kirándulás hetedikeseknek pályázat jóvoltából Erdélybe kirándultunk mi, a Gyermelyi Általános Iskola 7. osztályos tanulói. Az utazást komoly felkészítő foglakozások előzték meg, melyek során megismerkedtünk Magyarország és Erdély kapcsolatával, sorsközösségünkkel. Felelevenítettük közös történelmünk nagyjait, akik kérlelhetetlenül harcoltak vállvetve a szabadság eszméjéért.
Egy interaktív történelem óra keretében arra is volt lehetőségünk, hogy az iskolában, A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei című kiállításon, egy kis címertani bevezető és magyarázat után megkeressük azokat a vármegyei címereket, amelyeket az út során meglátogatunk. Az órán megismerhettük a vármegyék történelmi hátterét, jelentős eseményeit és kulturális sajátosságait is.
Bethlen Gábor örökségének felderítése című programunk előkészítését csoportos foglalkozás keretében végeztük, felelevenítve a család jelentőségét a magyar történelemben.
Bethlen Gábor (1580-1629) a 17. századi Erdély egyik legkiemelkedőbb fejedelme volt, és jelentős szerepet játszott Erdély politikai és kulturális életében. A 17. század elején uralkodott Erdélyben, és reformokat vezetett be, amelyek gazdasági fejlődést és kulturális virágzást eredményeztek. Uralkodását „Erdély aranykorának” is szokták nevezni.
Az utazás során olyan helyszíneket látogattunk meg, amelyek fontosak voltak mind Bethlen Gábor, mind a fejedelemség szempontjából. Ilyen kiemelt helyszín volt Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyvárad.
A három napos kirándulás során útinaplót vezettünk, az alapján készítettük el beszámolónkat.
1. Nap
Nagyon korán, reggel 4 órakor indultunk el Erdélybe. A hosszú út mindenki számára fárasztó volt, ám jó hangulatban telt, sok-sok neveléssel.
Aradra érve felvettük az idegenvezetőnket, Barna Hajnalkát. Utunkat és a hátralévő három napot az ő vezetésével töltöttük. Személyében egy gyermekközpontú, nagy tudású, kellemes embert ismertünk meg.
Első állomásunk Aradon volt, ahol megnéztük az Aradi tizenhárom vértanú emlékére állított obelixet. Az emlékművet körbejártuk és tetején, ahová fel lehetett menni, elolvastuk az Aradi vértanúk nevét.
A második állomás Világoson a Bohus kastély volt. Megismerkedtünk a Bohus család életével. Egy forradalmi és egy zenei szobát is megtekinthettünk. A forradalmi szobában láthattuk azt az asztalt, amin a fegyverletételt aláírták.
A kastély mögötti dombtetőn állt a Világosi vár.
Ezt követően Dévára utaztunk. Sajnos a felvonó felújítása miatt a vár nem volt látogatható.
Déván megnéztük a Magna Curiát, ahol több állandó és időszaki kiállítás volt.
Szívet melengető élmény volt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, azaz Böjte Csaba gyermekotthona. Egy 15 éves kislány vezetett körbe minket és mesélte el az otthon történetét Megosztotta velünk az ő történetét is, ami sokunkat meghatott. Így egy kicsit mi is átértékeltük, hogy milyen jó körülmények között élünk a családunk körében.
Az első nap utolsó látnivalója a Vajdahunyad vára volt, ami leginkább a Hunyadi család várkastélyaként vált ismerté. Bethlen Gábor számára Vajdahunyad stratégiai jelentőséggel bírt, mivel a város fontos helyet foglalt el a bányászati és kereskedelmi útvonalak mentén. A város és a vár erősítése segítette a fejedelmet az ellenfelekkel szembeni védekezésben és a hatalma megszilárdításában. A gyönyörű épületben több terem is látogatható volt, így a középkori élet világába betekintést nyertünk. A nap zárásaként lehetőség volt vásárlásra.
Este a szállásunkra utaztunk, ami Algyógyon volt. Tiszta, kellemes környezetben finom vacsora után hajtottuk álomra a fejünket.
2. Nap
A második nap reggeli után, az algyógyi református templomot néztük meg.
Utána Gyulafehérvárra utaztunk. A város az Erdélyi fejedelemség történetében fontos politikai központ és hadászati szempontból kiemelt stratégiai helyszín volt. A magyar és a román történelmi tudat számára is nagyon jelentős intézmények, műemléképületek láthatóak itt. A Bethlen Gábor által megerősített vár, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye temploma, a Szent Mihály-székesegyház, és Erdély legjelentősebb könyvtára, a vitatott tulajdonjogú Batthyáneum is. Hajni néni végigvezetett a városon, érdekes dolgokat mesélve az ortodox vallásról és sok minden másról is.
Következő megálló Nagyenyed volt, ahol szemügyre vettünk egy kiállított emlékművet a Nagyenyedi vérengzés magyar áldozatairól. Megrázó volt számunkra, hogy erről a románok hallgatnak, míg a vérengzés elkövetőit hősként emlegetik.
Meglátogattuk a Bethlen Gábor kollégiumot. A kollégiumot, Erdély első egyetemeként 1622-ben alapította Bethlen Gábor Gyulafehérváron, az 1658-as török-tatár dúlást követően, I. Apafi Mihály fejedelem építtette fel Nagyenyeden. Ebben az iskolában a gyerekek magyarul tanulhatnak. Az iskola belső udvarában még mindig ott áll Jókai Mór regényéből ismert nagyenyedi két fűzfa.
Aztán ellátogattunk Torockóra, ahol megcsodálhattuk a gyönyörű Székelykövet és körbejártuk a falut, ahol úgy éreztük magunkat, mintha egy mesébe csöppentünk volna.
Utunk ezután Tordára, Sóbányába vezetett. A só ősidők óta kincsnek számított, valamikor egy grammja egy gramm arany árával volt egyenlő, mivel nagyon ritka volt és nagyon nehéz volt a kitermelése. A hatalmas sóbányát körbejárva, megnézhettük, milyen módszerekkel termelték ki a sót régen, és hogyan tudták azt a felszínre szállítani. Ma a bánya turisztikai célpontnak számít, így mi is kihasználtuk ezek lehetőséget, például felültünk egy óriáskerékre, ami a bánya közepén volt felállítva és Európában is egyedülálló. A bánya legalján egy csónakázó tavat is láttunk.
Este Kolozsváron szálltunk meg. Az egész napos fáradtság után viszont itt is hamar elaludtunk.
3. Nap
Az utolsó nap Kolozsváron folytattuk utunkat. A „kincses város” is sok szállal kapcsolódik a fejedelem személyéhez. 1613-ban itt történt, hogy a kolozsvári országgyűlésen az egybegyűltek „féltekben libere eligálták”, ami lényegében azt jelenti, hogy félelmükben szabadon megválasztották Bethlen Gábort erdélyi fejedelemnek. Bethlen igyekezett a kiváltságos és erős szász iparos réteggel szemben Erdély magyar polgáraira, iparos rétegére támaszkodni. Nem csak a céhszabályzatokat erősítette meg, hanem maga is jelentős megrendeléseket adott az erdélyi magyar városok mestereinek. A pompakedvelő fejedelem számadáskönyvei tanúskodnak a megrendelt ékszerek, hintók, drapériák, zászlók, élelmiszerek és egyéb kellékek mennyiségéről és minőségéről. Egyik fő „udvari szállítója” egy kolozsvári képírómester volt.
A város főterén Fadrusz János leghíresebb alkotását csodáltuk meg, ez a Mátyás király emlékmű vagy a kolozsvári Mátyás-szobor. Nem véletlenül áll itt, ebben a városban született a leghíresebb magyar királyunk Hunyadi Mátyás. Ezért a következő állomásunk Mátyás szülőházának megtekintése volt.
Innen Bánffyhunyadra utaztunk, ahol megtekintettük a Kalotaszegi református templomot. Utazásunknak lassan a végére értünk, azonban még két fontos helyszínen megálltunk. Az egyik az 582 méter magasságban található Királyhágó volt, ami földrajzi helyzete miatt mindig fontos kereskedelmi útvonalként szolgált a török időkben is. A két országrész között itt szállították az Erdély sóbányáiból kitermelt nyersanyagot a Királyi Magyarországra és más vidékekre.
Utolsó állomásunk Nagyvárad volt. Ez a város a Partium központja, „Erdély kapuja”, ami a török korban végvárként szolgált. Bethlen Gábor felismerve a vár stratégiai jelentőségét felújíttatta, korszerűsítette a kor követelményeinek megfelelően. A vár jelenleg is felújítás alatt áll, nemsokára látogatható lesz az a fejedelmi udvar is, amit a fejedelem építtetett.
Nagyvárad belvárosában sétálva megtekintettük a Székesegyházat, Kanonok sort, Sas palotát.
Sok élménnyel és emlékkel gazdagodva tértünk haza Magyarországra.
